Íme a családunk egyik kedvenc pogifajtája, a töpörtyűs.
A konyhában nem volt egyszerű dolgom kapcsolatunk hajnalán, mert anyósom remekül főz és kiválóan süt, de már csak egy kis egészséges rivalizáció miatt is igyekeztem felvenni a kesztyűt. Meg aztán köztudottan a Férfi szívéhez vezető út is errefelé keresendő. Én is szeretek finomakat enni, ráadásul ezen a téren el is voltam kényeztetve konyhatündér hajlamú anyukám és nagymamám által, de hamar rájöttem, hogy a két család bár nagyon messziről keveredett azonos környékre, mégis nagyon hasonlóan gondolkodik az ízekről. (Lehet, hogy mindkettő mama mamája ugyanabból a szakácskönyvből tanult? :)) Mégis van olyan süti, jelesül a zserbó, amit meg sem merek próbálni, mert annyit hallottam Férjtől, hogy a mamája 'bezzegzserbót' tudott, hogy kizártnak tartom, hogy akár hasonlót tudjak gyártani. Az egyik legnagyobb dícséret, amit főzőcskére itthon kaphattam: "majdnem olyan, mint a mamáé volt..." :)
Akkor kezdjük azt a pogit.
Első körben tálba szitálunk fél kiló lisztet. A szitálást sokáig fölösleges úri huncutságnak tartottam, míg el nem kezdtem kenyeret sütni. Akkor aztán rájöttem, hogy igenis nem butaság, és valóban könnyebbé válik a tészta, arról nem beszélve, hogy az esetleges nemkívánatos lakócskákat ki tudjuk szűrni vele, akik ugye nem léteznek, de a biztonság kedvéért nem rossz az.
Szükségünk lesz még 3 dkg élesztőre 1 dl langyos tejben pici cukorral felfuttatva, 15 dkg margarinra, 1 dl tejfölre, sóra, borsra, valamint 2-3 evőkanál borra. Hoppá, a 30 dkg apróra vágott tepertőt majdnem kihagytam. Ha megkelt az élesztő, a többi hozzávalóval tésztát gyúrunk, vékonyra nyújtjuk, rászórjuk a tepertőt.
Hát...lehet ettől sokkal szebben is. Megsózzuk, borsozzuk, és szépen összehajtogatjuk a tésztát mindig harmadolva egyszer vízszintesen, egyszer függőlegesen.
Így fog kinézni:
Ekkor újra elnyújtjuk kb. két centi vastagra, éles késsel bevagdossuk, pogácsa- szaggatóval kiszúrjuk, forró sütőben kisütjük. Nem kell se lisztezni, se kenni a tepsit, mert elég zsíros a tészta magában is, nem fog leragadni. Elég csak most bemelegíteni a sütőt, mert még úgyis illik keleszteni egy félórát a melegedő sütő tetején. Ezután kenjük be tojással, majd mehet a sütőbe.
Ha le szeretnénk fényképezni, ne várjunk egy órát a kisütés után, mert ennyi marad belőle. Én vártam, úgyhogy most a sok szép pogi helyett lehet gyönyörködni ebben a keresztszemes mintás terítőben.
Tessenek megkeresni a mintában a hibát. A helyes megfejtést beküldők között egy szelet mézes zserbót sorsolok ki. Ha majd egyszer meg merem sütni. :)